Pálházi Éva - Saját, személyes megváltás

2016.03.22 22:16

Oh, kedves, látom, mostanra nagy elhatározásra jutottál.
Meg akarod változtatni az életedet, szembenézni a múlttal, leleplezni a kínzó emlékeket és felszabadítani az igazi önmagadat ... de ... úgy tűnik, még hezitálsz ...
 
Tudom hogy ijesztően hangzik, de semmit sem tudsz meggyógyítani és a hátad mögött hagyni amíg a lelkedben fel nem fedezed a bajt, majd pedig megfigyeled, és megérted a rejtett okokat, megtalálod a tanulságot végül pedig megbocsájtasz önmagadnak és a téged megbántó embereknek is.
Ez az a folyamat, ahogyan az érzelmek leszakadnak arról a bizonyos emlékről és a történet egy szimpla belső képpé változik, ami üres és fájdalommentes. 
Minden emléked érzelmeket hordoz, még ha nem is tudsz róla, mert elfojtod őket.
Bár az érzelmeidet brutális kézzel szorítod és fojtogatod, abban biztos lehetsz, hogy tovább dolgoznak benned láthatatlanul. Amikor elfojtod őket és mindenáron felejteni akarsz - akkor ezek az érzelmek fizikai betegséget okoznak.
Kérlek, engedd meg, hogy újra elmondjam:
Minden lelki sérülésed fájdalmas, pusztító érzelmi töltést hordoz - és ez az érzelmi töltés megbetegíti a testedet végül.
Bár nem akarsz tudomást venni róluk, de az érzelmeid élnek!
Sőt! Bár nem vagy tudatában, de a láthatatlan, elfojtott, "elfelejtett" legsötétebb emlékeid irányítják a mindennapi életedet!
 
Gondolj úgy erre a lehetőségre, kedves, mint egy második esélyre!
Valamikor gyönge, sebezhető  kisgyerek, vagy fiatal tizenéves voltál, a gonosz könnyű prédája, de ma már erős felnőtt vagy, felfegyverkezve bátorsággal  és tudással. Minden képességed megvan, hogy győzhess és megválthasd azt a  szenvedő, fiatal énedet. A legfájdalmasabb, legsötétebb emlékeid kiáltanak megváltásért leghangosabban. 
Ne hagyd cserben önmagadat!
 
Az emlékeid automatikusan felmerülnek, és ebben a sorrendben kell kielemezned  őket amikor elkezded az "önmegváltó" munkát.
A benned élő Belső Gyermek mutatja majd a megfelelő sorrendet.
 
Dönthetsz, kedves úgy, hogy bátor leszel, megmented a sebezhető, síró gyermeki énedet és  felemeled a felnőtt éned jelenébe. Eközben megszabadulsz a fájdalomtól, egy vidám szemüvegen át kezded nézni az életet, és az energiád áldott békességet sugároz. Ettől kezdve ugyanezt az örömet, boldogságot vonzod a külvilágból és az életed békésen nyugodt lesz.
Ráadásul visszakapsz egy hatalmas adag életenergiát.
Tudnod kell, hogy az emlékeid és az érzelmeid elfojtása nagy életenergiát von el tőled. Amint kitartóan végzed a "belső nagytakarítást" visszakapod ezt az életenergiát. Csodálatos érzés, tudom, úgy érzed majd magadat, mint aki újjászületett!
Emlékszem, varázslatos volt!
Elkezdtem egy gyermek szemével nézni a természetet, felfedeztem az élet minden apró csodáját - nem a pénzért megvásárolható dolgokat, hanem Isten ajándékait!
Az elfojtott emlékek és érzelmek, mint egy dugó, akadályozzák Isten nagyszerű energiájának áramlását. Amint megnyitottam az utat, ahogyan eltakarítottam a barikádot, Isten jelenléte egyre erősebb és erősebb lett és ez a folyamat most is, vég nélkül tart.
Ahogyan kitisztítod a "vízelvezető csatornádat" Isten energiája át tud folyni rajtad és meggyógyítja azokat a fizikai tüneteket - betegségeket - amiket a tested hozott létre figyelmeztető jelként.
 
Vagy, úgy is dönthetsz, szegény szomorú kis kedves, hogy gonoszul tovább rugdosod ezt a sebesült, bántalmazott gyermek énedet. Ily módon azonosulsz a kínzó, zsarnoki elnyomóval és te leszel a saját lelked, tested, egészséged, életed legveszélyesebb ellensége.
Ez az a mód, ahogyan elkezded védeni a benned pusztító démont és az ő érdekét képviseled a saját, valódi személyed ellenében. 
Ettől kezdve nincs kegyelem, te leszel a legkegyetlenebb gonosz elnyomó, aki a saját, valódi éned ellen támad!
Te leszel a saját láthatatlan, belső ellenséged, egy rejtőző, álcázott gyilkos akit a gonosz irányít.
Ettől kezdve a gonosz energiáját közvetíted!
És a gonosz végső célja az ölés.
Pusztítani és elpusztulni.
 
Bár nem vagyunk képesek belelátni egy idegen ember szívébe, de képesek vagyunk megvizsgálni a szíve és lelke által létrehozott anyagi valóságát.
Az anyagi megnyilvánulásának minősége - mint egy tükörkép - megmutatja ennek a személynek a spirituális tulajdonságait.
Vannak örök szabályok és jelek.
Nagy lelki problémák vannak azzal, aki elégedetlen az Isten által adott anyagi formájával és erőszakkal akar változtatni rajta -
plasztikai sebészet?
elképesztő frizurák?
természetellenes rikító festék?  
a divat gondolkodás nélküli utánzása?
a kövérség és más testi tulajdonságok középpontba helyezése?
egy hamis értékrend, ahol az anyagi, testi dolgok fontosabbnak látszanak a szellemi értékeknél?
amikor valaki azonosítja magát egy jól fizető munkával, kinevezéssel vagy az anyagi sikerrel?
És szintén nagy lelki problémák vannak annál a személynél, aki dicsekszik a betegségével, mintha az valamiféle saját érdem lenne.
Betegség, mint eszköz az elismerés, együttérzés, tisztelet, elfogadás, megbecsülés megszerzéséhez!
Betegség, amelyet a saját gyöngesége, gyávasága, hamis gondolkodása, az elfojtott emlékek és a felelőtlenség hoztak létre.
Betegség, amelyet a saját testének elpusztítása érdekében, a gonosz kedve szerint hozott létre.
 
Elmondhatjuk hát, hogy egyetlen döntés - a gyöngeségünk! - lehetővé teszi a gonosznak, hogy átvegye a belső birodalmunk fölötti hatalmat, és ezután a mi segítségünkkel végzi a pusztítását.
 
Hatalmas felelősség!
 
A belső nagytakarítás igazságát választod-e, amely Istenhez vezet - vagy a könnyebb utat választod és átadod magadat a gonosznak, amely előbb felhasznál mások "legyilkolásához", majd végül megöl téged is. 
Az az ember, aki öntudatlan, álságos - ez az ember a gonosz hatalmát erősíti automatikusan, és megtagadja az isteni megváltást. 
Igen, talán csak gyönge volt - ahogyan gyönge volt a saját anyám is! - hogy helyes döntést hozzon, de a felelősség az övé marad!
A gyöngeségünk nem ment fel minket a saját felelősségünk alól.
A rossz döntéseink súlyos karmikus terheket hoznak létre.
 
Igen, a döntés mindig a tiéd!
 
Lehetőséged van arra, hogy gyönge legyél és elmenekülj a saját életed elől, és a  csatateret átadd a gonosznak - és lehetőséged van arra, hogy erős legyél és legyőzd az összes nehézséget Isten segítségével! 


Pálházi Éva



 
Angolul
en-vagyok09.webnode.hu/news/your-own-personal-redemption/


 

Keresés

 
Elfojtás – menekülés az érzelmek elől…
 
"Az elfojtás a leggyakrabban alkalmazott elhárító mechanizmus, egyfajta öntudatlan védekezés, a kellemetlen érzések elől való menekülés.
Életünk során számos alkalommal tapasztalhattuk, hogy olyan helyzetekkel szembesülünk, amely számunkra rossz emlékeket és kellemetlen érzéseket hagynak maguk után. Ilyenkor az ember egyből arra gondol, hogy „bár meg se történt volna velem”, vagy „jobb nem is gondolni rá”.
 
Elfojtás – az érzelmi “felejtés”
 
Előfordul, hogy amikor eszünkbe jutnak ezek az emlékek, akkor elszégyelljük magunkat, bűntudatot érzünk, esetleg újra átéljük azt a nyomasztó érzést, amit a kudarc megélésekor átéltünk, éppen ezért igyekszünk a lehető leghamarabb „elfelejteni” azt, ami velünk történt. Mindent elkövetünk, hogy a tudatunkból kiszorítsuk a kellemetlen érzéseket.
 
Az elfojtás a legismertebb és leggyakrabban alkalmazott elhárító mechanizmus.  Az összes elhárító mechanizmus ebből fakad, amely tulajdonképpen arról szól, hogy a kínosnak, netalántán veszélyesnek tartott vágyakhoz tartozó gondolatok, érzelmek kiszorulnak a tudatból, száműzzük a fájdalmas tapasztalatokat, amelyek azonban nem felejtődnek el, hanem a hétköznapokban álcázva visszajárnak hozzánk.
 Az elfojtással küzdő ember nagyon kevés feszültséget bír el, figyelme, érdeklődési területe beszűkül, és gyakran elfelejt dolgokat. Úgy tűnhet, mintha saját magán kívül nem is érdekelné semmi, pedig minél jobban törekszik a kínzó emlékek elfelejtésére, annál jobban csökken önbecsülése, önbizalma.
 
Miért száműzünk érzéseket a tudatunkból?
 
Sok oka lehet annak, hogy valaki ezt az elhárító mechanizmust alkalmazza. Leggyakrabban azért használjuk, mert sokkal könnyebbnek tűnik, mint szembenézni az adott problémával.
Olyasmi ez, mint, amikor egy óriási szekrénybe bedobáljuk azokat a kacatokat, amiket már nem szívesen használunk. Igaz, hogy nincsenek már szem előtt, de a szekrényben tovább gyülekeznek, és egyre jobban feszítik az ajtót, ami egyszer csak nem bírja tovább és kiborul belőle minden.
Előfordul, hogy egyszerűen ezt tanultuk meg a szüleinktől, és nem tudtunk más adaptívabb megoldást kialakítani magunk számára.
A gátolt érzelemkifejezés egy másik oka lehet, amikor félünk kimutatni az érzéseinket, azt gondolva, hogy ettől sebezhetővé, gyengévé, kiszolgáltatottá válunk a másik szemében ... "
 
Vörös Orsolya pszichologus

------->

impressmagazin.hu/erzelmi-elfojtasok/


 
 
 
 

© 2014 Minden jog fenntartva.

Készíts ingyenes honlapotWebnode