Pálházi Éva - Hegyimenet - Útközben II
2014.02.04 16:23
Hétfőn a körzeti orvosi rendelőben előző hangulatomnak megfelelően alakultak az események.
Körzeti doktorunk biztosított, hogy ez csak fertőző májgyulladás lehet.
Megnyugtatott, hogy ezután sorra, mindannyian megbetegszünk majd.
Halálos kétségbeesésemre mosolyogva reagált.
Elmagyarázta, amikor besárgulok engem is kórházba fognak szállítani, de nyugodjak meg, gyerekeim állami elhelyezéséről majd ő gondoskodik.
-- Persze nem tudtam megállni, gyerekemet csak figyelmeztettem az őrizetlenül hagyott kályha veszélyére. Igyekeztem higgadtan beszélni. Remélem sikerült. Nagyon bánnám, ha Csabikám arra emlékezne, hogy segítségéért letolást kapott. --
Következő hét végére befejeződött a kórházi raboskodás. Tudtam, hogy Sándor gyerekemet - tizenhat éves kora miatt - csak szülői felügyelet mellett engedik haza. Tudtam, hogy segítség nélkül, csak magunkra számítva az itthoni családi élet szervezése mennyire bonyolult. Tudtam, és telefonon gyerekemnek el is magyaráztam, hogy a beígért szabadulás napján nem érek oda.
Csak egy nappal később.
Nagyjából két év telt el így - hangulatjavító antidepresszánsnak csúfolt kábítószer hatása alatt, vakon és süketen minden belső figyelmeztető jelzésre. Érzéketlen öntudatlanságban cipeltem megnyomorító terhet jelentő felelősségemet, a hétköznapok minden gondját.
Ezután még próbálkoztam néhány alkalommal, de felpuffadt, fájó belsőségeim, rendszeres hasmenésem és a járulékos nyavalyák doktorunkat többé nem érdekelték. Jó érzékkel megválasztott taktikával, minden alkalommal kórházi beutalással fenyegetőzött.
De ne fussunk előre.
A tisztánlátás ezen meghatározó pillanatáig még sok rémisztő tévutat kellett bejárnom.
A tisztánlátás ezen meghatározó pillanatáig még sok rémisztő tévutat kellett bejárnom.
November első napjaiban megbénított, elhallgattatott lélekkel, látszólagosan erőre kapva kűzdöttem az irdatlan mennyiségű házi és ház körüli munkával. Lassan, méterről méterre haladva, tíz nap alatt felástam az egész kertet.
Ezt a frissítő, szabadlevegős tevékenységet több éves, nagy gyakorlattal végeztem. Ez a munka régóta, már Pisti életében is rám maradt. Traktoros vagy lovas-ekés szántást megfizetni nem tudtam és nem is akartam. Saját, ingyen igénybe vehető erőmmel több ezer forintot spóroltam meg a családi kassza számára.
Szerettem a szabadban végzett, nehéz fizikai munkát.
Élveztem saját, jól megdolgoztatott testem egészséges kifáradásának érzetét. Éreztem, ez a tevékenység jót tesz nekem.
Szerettem a szabadban végzett, nehéz fizikai munkát.
Élveztem saját, jól megdolgoztatott testem egészséges kifáradásának érzetét. Éreztem, ez a tevékenység jót tesz nekem.
Időnként a gyerekeim is besegítettek.
A girbe-gurba sorok, az egyenetlen, földhányásokkal tarkított mély árkok hűségesen elárulták létrehozójukat.
Ki-ki képessége, szépérzéke, türelme szerint túrta-fúrta kertünk termőföldjét.
Minden segítség jól jött.
Következő tavasszal a krumpli bokrok, a zöldborsó, káposzta vagy épp a hatalmas levelü tök palántái nem panaszkodtak a számukra előkészített föld esztétikai megjelenésére.
A girbe-gurba sorok, az egyenetlen, földhányásokkal tarkított mély árkok hűségesen elárulták létrehozójukat.
Ki-ki képessége, szépérzéke, türelme szerint túrta-fúrta kertünk termőföldjét.
Minden segítség jól jött.
Következő tavasszal a krumpli bokrok, a zöldborsó, káposzta vagy épp a hatalmas levelü tök palántái nem panaszkodtak a számukra előkészített föld esztétikai megjelenésére.
Ezekben a napokban történt, hogy szakközépiskolában tanuló Csabikám véradáson vett részt. Jutalom gyanánt a város egyik cukrászdájában levásárolható sütemény utalványt kapott. Sándort is meghívta a láthatóan jelentős mennyiségű sütit ígérő utalvány beváltására.
Hatalmas somlói galuska falást rendeztek.
Ennek az egetverő süti zabálásnak hamarosan következményei lettek.
Hatalmas somlói galuska falást rendeztek.
Ennek az egetverő süti zabálásnak hamarosan következményei lettek.
Sándor gyerekem háborgó gyomorral, rossz közérzettel szenvedett.
Egy hét óta szagoktól undorodva, étvágytalanul kókadozott.
Egy hét óta szagoktól undorodva, étvágytalanul kókadozott.
November 13.-án, szombaton reggel ébredéskor vastag, friss hótakaró köszöntött minket.
Örültem, hogy pont előző nap sikerült a kerti munkálatokat befejeznem. Épp az ABC-be indultunk - két nagy gyerekem biciklivel idétlenkedett a friss hóban - amikor feltünt Sándor arcszíne.
Gyerekem arca, de még szeme fehérje is sárga volt.
Gyerekem arca, de még szeme fehérje is sárga volt.
Néhány napja tartó, szinte még fel sem fogott megkönnyebbülésem ismét a legsötétebb rettegésbe fordult.
A hétvégi ügyeletes orvos azonnal kórházi beutalót írt a megyeszékhelyi kórház fertőző osztályára. A délután értesített mentők - az őrült hóviharban - este fél nyolcra értek házunkhoz.
Szegény kis gyerekem összepakolt cókmókjával, ijedt arccal ült be a szállító mentőbe és én úgy éreztem, az egész világ rám szakadt.
Szegény kis gyerekem összepakolt cókmókjával, ijedt arccal ült be a szállító mentőbe és én úgy éreztem, az egész világ rám szakadt.
Hát nem volt még elég?
Több csapást már nem bírok!
Több csapást már nem bírok!
Hétfőn a körzeti orvosi rendelőben előző hangulatomnak megfelelően alakultak az események.
Körzeti doktorunk biztosított, hogy ez csak fertőző májgyulladás lehet.
Megnyugtatott, hogy ezután sorra, mindannyian megbetegszünk majd.
Halálos kétségbeesésemre mosolyogva reagált.
Elmagyarázta, amikor besárgulok engem is kórházba fognak szállítani, de nyugodjak meg, gyerekeim állami elhelyezéséről majd ő gondoskodik.
Ezután sorban, mind a négyen megkaptuk a hepatitis A elleni védőoltást.
MEGNYUGODTAM!!
Tőlünk néhány nappal korábban hazautazott anyámat telefonon riasztottam – ő is kérjen körzeti orvosától védőoltást.
93-ban a telefonálás - főleg a távolsági hívás - még nagyon drága és bonyolult dolognak számított.
Két lehetőség közül választhattam.
Vagy megküzdök az utcai fülkében üzemelő vadiúj, de gyakran meghibásodó, pénzt elnyelő készülékkel, vagy a távolsági hívások drágább, de biztosabb, hagyományos megoldását választom.
A postán várakozva, akár fél órába is beletelt, míg a megyeszékhelyi kórházat kapcsolni tudták. A sistergő, kerregő, zúgó zavarások megnehezítették a beszélgetést.
Végül csak sikerült kinyomoznom, hogy gyerekem jól van és nem is fertőz!
Tudniillik sárgaságát nem vírus, hanem emésztésének végzetes túlterhelése okozta.
Vagy megküzdök az utcai fülkében üzemelő vadiúj, de gyakran meghibásodó, pénzt elnyelő készülékkel, vagy a távolsági hívások drágább, de biztosabb, hagyományos megoldását választom.
A postán várakozva, akár fél órába is beletelt, míg a megyeszékhelyi kórházat kapcsolni tudták. A sistergő, kerregő, zúgó zavarások megnehezítették a beszélgetést.
Végül csak sikerült kinyomoznom, hogy gyerekem jól van és nem is fertőz!
Tudniillik sárgaságát nem vírus, hanem emésztésének végzetes túlterhelése okozta.
Ja, az a somlói galuska...
Következő hétvégén két kisebb testvérét Csabikámra bíztam, és elindultam kórházlátogatóba.
A hét közben újra meg újra leszakadó rengeteg hó lelassította a közlekedést.
Az éjszakai hófúvásnak köszönhetően már a kerítés ajtót sem tudtam kinyitni. Szombat hajnalban az északi szél által feltornyozott, két méter magasságú barrikádon felkapaszkodva és a kerítésen átmászva jutottam ki az utcára.
Vonatom már falunkba is jelentős lemaradással érkezett.
Hosszú, egész délelőtt tartó döcögés után, minimum két órás késéssel érkeztem meg.
A hét közben újra meg újra leszakadó rengeteg hó lelassította a közlekedést.
Az éjszakai hófúvásnak köszönhetően már a kerítés ajtót sem tudtam kinyitni. Szombat hajnalban az északi szél által feltornyozott, két méter magasságú barrikádon felkapaszkodva és a kerítésen átmászva jutottam ki az utcára.
Vonatom már falunkba is jelentős lemaradással érkezett.
Hosszú, egész délelőtt tartó döcögés után, minimum két órás késéssel érkeztem meg.
Sándor gyerekem hősiesen viselte a kórház megpróbáltatásait.
Rendszeres vérvizsgálatai lassú javulást mutattak. Időközben teljesen biztos lett - betegsége nem vírusos eredetü.
Gyakorlatilag teljesen fölöslegesen tartották a fertőző osztályon - de erre senki sem figyelt fel.
Rendszeres vérvizsgálatai lassú javulást mutattak. Időközben teljesen biztos lett - betegsége nem vírusos eredetü.
Gyakorlatilag teljesen fölöslegesen tartották a fertőző osztályon - de erre senki sem figyelt fel.
Talán azt gondolták, ha jó sokáig ott tartják, végül csak sikerül, ott helyben valami igazán fertőzőt is megkapnia?!
Ha már az ágyat foglalja...
Ha már az ágyat foglalja...
Azt az ágyat, amiből őt megelőzően, fertőző májgyulladása után épp az a falubelink kelt fel, akinek kimagasló szociális érzékenységü, tanácsi ügyintéző felesége korábban kétségbe vonta anyaságom létjosoultságát.
Furán keresztezzük egymás útjait itt, ebben az életnek nevezett színdarabban...
Késő este, üres lakásba értem haza.
Kicsit megijesztett a begyújtott, erősen dübörgő kályha látványa, de a huzatot szabályozó ajtó bezárása után minden elcsendesedett.
Egy ideig még emésztődtem a lehetséges, esetleg előfordulható tűz rémképétől.
Végül rájöttem, fölösleges gyerekemmel gorombáskodnom egy meg sem történt baleset miatt.
Egy ideig még emésztődtem a lehetséges, esetleg előfordulható tűz rémképétől.
Végül rájöttem, fölösleges gyerekemmel gorombáskodnom egy meg sem történt baleset miatt.
Manót és Miklóst Csabikám szánkózni vitte.
Kipirosodva, fáradtan, hangosan és vidáman kerültek elő.
Kipirosodva, fáradtan, hangosan és vidáman kerültek elő.
Minden rendben volt.
-- Persze nem tudtam megállni, gyerekemet csak figyelmeztettem az őrizetlenül hagyott kályha veszélyére. Igyekeztem higgadtan beszélni. Remélem sikerült. Nagyon bánnám, ha Csabikám arra emlékezne, hogy segítségéért letolást kapott. --
Következő hét végére befejeződött a kórházi raboskodás. Tudtam, hogy Sándor gyerekemet - tizenhat éves kora miatt - csak szülői felügyelet mellett engedik haza. Tudtam, hogy segítség nélkül, csak magunkra számítva az itthoni családi élet szervezése mennyire bonyolult. Tudtam, és telefonon gyerekemnek el is magyaráztam, hogy a beígért szabadulás napján nem érek oda.
Csak egy nappal később.
Végül Sándor ügyesen feltalálta magát.
Nővéri segédlettel előkerítette a helyi laktanyában dolgozó apját. Ő igazi szülőhöz méltóan viselkedett.
A kórházban személyesen átvette már majdnem kétségbeesett gyerekét. Ezután autóba ültette és egyenesen haza fuvarozta őt. Ráadásnak második felesége és kislányuk is velük tartott.
Nővéri segédlettel előkerítette a helyi laktanyában dolgozó apját. Ő igazi szülőhöz méltóan viselkedett.
A kórházban személyesen átvette már majdnem kétségbeesett gyerekét. Ezután autóba ültette és egyenesen haza fuvarozta őt. Ráadásnak második felesége és kislányuk is velük tartott.
Köszönjük!
Még hosszú hónapok teltek az emésztési zavarok, a rendszeres vérvizsgálatok jegyében. Az elkövetkező télen krumplit ettünk krumplival. Néha kifőtt tésztát, majd megint krumplit.
A kollektív, családi diéta jót tett.
Sok hiányzása miatt gyerekemnek iskolai évet kellett halasztania, de végül egészsége szerencsésen helyreállt.
Sok hiányzása miatt gyerekemnek iskolai évet kellett halasztania, de végül egészsége szerencsésen helyreállt.
Nagyjából két év telt el így - hangulatjavító antidepresszánsnak csúfolt kábítószer hatása alatt, vakon és süketen minden belső figyelmeztető jelzésre. Érzéketlen öntudatlanságban cipeltem megnyomorító terhet jelentő felelősségemet, a hétköznapok minden gondját.
Íme a zombi! - lehetett volna rám írni.
Való igaz - sírnom már régóta nem kellett, de nevetni is elfelejtettem.
Való igaz - sírnom már régóta nem kellett, de nevetni is elfelejtettem.
Egy alkalommal - éppen sorban álltunk a Penny áruházban - Mikikém a gyerekekre jellemző tisztánlátással szólt hozzám.
- Hol van a nevetésed? - kérdezte.
Máig emlékszem a jelentős pillanatra.
Néha, titokban én is éreztem - nem lesz ez jó így!
Éjszakai nyugalmam, mindennapjaim eredményessége nem függhet néhány bevett vagy éppen nélkülözött tablettától.
Éjszakai nyugalmam, mindennapjaim eredményessége nem függhet néhány bevett vagy éppen nélkülözött tablettától.
Ez nem én vagyok!
De hol is van az igazi én?
Hogyan lehetne megközelíteni őt?
Mit kellene tennem, hogy visszanyerjem szabadságomat?
Az általam magamnak feltett kérdések egyetlen lehetséges megválaszolója, önmagam felszabadítója - saját lelkem - elkábítva, elhallgattatva szenvedett.
Én pedig belül megszólaló zavaró, nyugtalanító kérdéseim felzaklató hatását újabb tabletta bevételével közömbösítettem.
Hiszen épp ezért kaptam őket.
Nyugtalanság, zaklatottság, izgatottság esetére.
Fantasztikusan őrült gondolatmenet.
Amikor lelked kijavítandó problémát jelez - akkor a megoldás, a tisztázás, az őszinte szó helyett - megmérgezed.
Amikor lelked kijavítandó problémát jelez - akkor a megoldás, a tisztázás, az őszinte szó helyett - megmérgezed.
Mostantól csöndben légy! - szól a vegyszeres utasítás.
A probléma - természetesen - még mindíg létezik, de téged már nem érdekel.
Sikerült jól befognod a száját! - de kinek is?
Kinek a száját fogtam be?
Kit is kényszerítettem hallgatásra?
Megemészthetetlen, rémes életem szellemi következményeit kinek a torkán nyomtam le erőnek erejével?
Két év után kiderült.
Ennyi idő kellett, hogy az átélt események jól elfojtott hatása fizikai tüneteket produkáljon.
Szőnyeg alá söpört tennivalóimra lázas, hányós, hasmenős, gyomor-epe-máj-bél fájós katasztrófa figyelmeztetett.
Régi jó szokásom szerint, próbáltam tudomást sem venni róla.
Gyomorrontás, majd elmúlik.
Régi jó szokásom szerint, próbáltam tudomást sem venni róla.
Gyomorrontás, majd elmúlik.
Hát nem így lett.
Hetek óta tartó, egyre fájdalmasabb emésztési zavaraim miatt orvoshoz kellett mennem. Ez volt a meghatározó pillanat, amikor saját magamat – önszántamból! - ráállítottam a "krónikus betegség" elnevezésű vakvágányra.
Emésztésem látványos összeomlásakor falunkban éppen vad hatalmi harc dúlt.
Előző polgármesterünk hivatali ideje lejárt. Az újabb választások után nagy politikai ellefele ülhetett a hatalom székébe. Azonnal megkezdett tisztogatásának első áldozata az öreg körzeti doktor lett. Nyugdíjazása után helyét egy baráti ember vette át.
Új ember, új szokások.
Az eltelt negyven évben a falu már kiismerte az öreg doktort. Mindannyian tudtuk, mit várhatunk tőle. Rendelőjében mindíg, minden alkalommal sűrű füst fogadott.
Doktorunk cigarettázott, jó sokat!
A betegek pedig mind-mind kaptak füstjéből.
Doktorunk cigarettázott, jó sokat!
A betegek pedig mind-mind kaptak füstjéből.
Doktorunk a személyét irányítás alatt tartó, kőkemény függőséggel élt és gyógyított.
De ő legalább gyógyított...
Nem így az utód.
Új orvosunk új szokásokat honosított meg.
Ő nem dohányzott - ő alkoholista volt!
Rövidesen fura pletykák terjedtek a faluban.
Illuminált doktor úr betegének panasz áradatát félbeszakítva, egy elegáns mozdulattal becsúszott íróasztala alá. Valahogy túl labilis lett az eddig megbízható forgó szék!
Illuminált doktor úr betegének panasz áradatát félbeszakítva, egy elegáns mozdulattal becsúszott íróasztala alá. Valahogy túl labilis lett az eddig megbízható forgó szék!
Kis falunk jól menő, forgalmas kocsmáinak állandó látogatói nagy megkönnyebbüléssel nyugtázhatták a hírt.
Mit papol nekünk, ez sem különb nálunk!
Ezután az érdeklődést doktorék újabb galibája tartotta éberen.
Orvosunk felesége autójukba pakolta több apró gyermeküket és a pirosan villogó fénysorompó, a leeresztett félsorompó ellenére, a vasúti sínekre hajtott. Szerencsére az érkező mozdony csak autójuk hátulját kapta el. Mindannyian megúszták élve.
Máskor kiderült, a fiatalasszony megcsalta urát, vagy éppen fordítva. Doktor úr munkaidőben, orvosi rendelőjében vetette alá asszisztensnőjét egy komolyabb, beható vizsgálatnak.
Rosszkor érkező felesége pedig hamarosan ölre ment - szó szerint összeverekedett! - az új barátnővel.
Rosszkor érkező felesége pedig hamarosan ölre ment - szó szerint összeverekedett! - az új barátnővel.
Gondolom, így már teljesen érthető, hogy ennyi magántermészetű és családi zűrzavar közepette a gyógyításra doktor úrnak energiája nem maradt.
A rendelésre betévedő, bizakodó embereket segítség helyett szakorvosi beutalókkal látta el.
Lett légyen bármely természetü a panasz - a segítés felelősségét másra hárította.
Eleinte a beutaló mellé mentős szállítás is dukált. Azonban ekkora pazarlást csak néhány hónapig tűrt el az egészségpénztár.
Eleinte a beutaló mellé mentős szállítás is dukált. Azonban ekkora pazarlást csak néhány hónapig tűrt el az egészségpénztár.
Így történhetett, hogy a lázas, taknyos, egész éjjel fülfájós Miklóst segítségnyújtás nélkül, a városi rendelő fülészetére utalta. Csalódott, kétségbeesett képem láttán pedig nagyvonalúan kijelentett - fölösleges a vasúti közlekedés miatt aggódnom. Egyszerűen csak kérjek meg egy szomszédot, autójával vigye Miklóst azonnal a közeli városba.
Csak néztem, mint a moziban!
Felelőtlenségből jeles!
Más alkalommal, falunkba hazaköltözött gyerekeim nagyon megtaknyosodtak. Éjjel-nappal tartó, kimerítő orrfújások után menyem háziorvosunk segítségét kérte. Elpanaszolta neki, hogy nem tud aludni bedugult orrától.
Doktorunk a helyzet magaslatára emelkedett és - altatót írt neki!
Nem orrcseppet - altatót.
Bedugult, náthás orr kezelésére.
Szemmel láthatóan, az új orvos bátran felvehette a versenyt nyugdíjazott elődjével.
Két vakmerő ember, akik dörgedelmes kioktatásokat szórtak züllött, elhízott, dohányzó, piáló, zabáló, akarat gyenge pácienseik fejére - miközben ők maguk sem különböztek megítélt áldozataiktól.
Mégis.
Úgy gondolom, öreg doktorunk negyven évnyi tapasztalata magasan felülmúlta kezdő kollégája tehetetlenkedését.
Úgy gondolom, öreg doktorunk negyven évnyi tapasztalata magasan felülmúlta kezdő kollégája tehetetlenkedését.
Ez volt a hadszíntér, amelyre betévedtem.
Több éves, anyagi szempontból teljesen hiábavaló, de szellemileg jelentősen előrevivő kálváriám itt kezdődödött.
Első körben háziorvosunk a gombostűre bökött, furcsa bogárnak kijáró érdeklődéssel figyelte belső szerveim rendetlenkedését.
Hosszú idő – talán egy év – telt a kíváncsi kísérletezés jegyében.
Hosszú idő – talán egy év – telt a kíváncsi kísérletezés jegyében.
Egyik diagnózis, szakorvosi kivizsgálás követte a másikat.
Doktorunk kezdeti lendülete később haragba váltott, míg én magam a legsötétebb kétségbeesés idejét éltem.
A cukorbetegség, hasnyálmirígy gyulladás, májzsugor, veseelégtelenség, bélgyulladás, gyomor és nyombélfekély, hormonális csőd, autoimmun önpusztítás, hasi aneorizma meg még száz hasonló végítélet Damoklesz kardjaként függött fejem fölött.
Egyenként is halálos diagnózisait háziorvosunk csokorba szedve, egyre dühösebben vagdosta képembe.
Egyenként is halálos diagnózisait háziorvosunk csokorba szedve, egyre dühösebben vagdosta képembe.
Azonban a számtalan szakorvosi vizsgálat – például több gyomor tükrözés – sem igazolta gyanúját.
Testem piszkosul egészséges volt, miközben működése totálkáros lett.
A hosszú kísérletezés végül csak eredményt hozott.
Egy csontritkulás vizsgálaton kiderült, csontjaim életkora kábé nyolcvan év.
Ekkor negyvenkettő voltam.
Megmentésemért munkába lendült az egészségügyi apparátus.
A közeli városban időnként rendelő, sztárolt reumatológus betegeitől egy porosz katonatiszt szigorával követelt potosságot, fegyelmet. Az előjegyzés általa meghatározott időpontjában - fejvesztés terhe mellett - meg kellett jelenni.
Magántermészetű problémáknak, saját, maszek időbeosztásnak helye nem volt.
Egy pillanat alatt kiskorúsított, parancsot teljesítő alattvalóvá kellett válnom.
Már első alkalommal goromba, szigorú - megelőző - letolásban részesültem.
- Csontjaim állapota semmi jót nem ígér. A szükséges kezelést abbahagyni ne merészeljem, mert akkor kilátásaim borzasztóak lesznek. Egyébként is, készüljek fel - a következő tíz-tizenöt év már a gerincferdülés és a rendszeres csonttörések jegyében telik majd. Utána pedig csak még rosszabb lesz minden. Végállomás a tolókocsi.
Ilyen megnyugtató bevezető után - természetesen - rendszeresen és pontosan jártam a havonként esedékes, vérvétellel egybekötött ellenőrzésekre. Méreg drága, de - akkor még - államilag jelentősen támogatott gyógyszeremet életmentő varázsszernek éreztem.
Mire észbe kaptam, már nemcsak az antidepresszáns méreg, de a csontritkulást megelőző gyógyszer is függésben tartott.
Plusz ráadásnak a háziorvos által kiókumlált, esetlegesen hatásos, emésztést javító szerek.
Eljutottam odáig, hogy havonta több ezer forintot hagytam a gyógyszertárban.
Hogy halálos kétségbeeséssel gondoltam az eshetőségre - mi lenne, ha egyszer csak nem jutna pénz létfontosságú gyógyszereim kiváltására?!
A felírt mérgek pontos előírás szerinti bevétele, a minden hétre jutó szakorvosi kivizsgálások vagy ellenőrzések, a rendszeres labor vizsgálatok, a zsúfolt háziorvosi rendelés félnapos várakozásai minden időmet kitöltötték.
Mégis, mindezek ellenére - vagy talán éppen ezért? - emésztésem semmit sem javult.
Belsőségeim egyetlen falat ennivalót sem tűrtek.
Napjaimat csak vécé közelében tölthettem.
Napjaimat csak vécé közelében tölthettem.
Kis ügyes immunrendszerem úgy döntött, mostantól figyelmen kívül hagyja a tavaszi pollen áradatot.
Helyette az elfogyasztott ennivalóra koncentrál.
Addíg aktív szénanáthám helyett most már élelmiszer allergiám lett. A hetven féle anyagot tesztelő vérvizsgálat eredménye csupa-csupa pozitív jelzés volt.
Helyette az elfogyasztott ennivalóra koncentrál.
Addíg aktív szénanáthám helyett most már élelmiszer allergiám lett. A hetven féle anyagot tesztelő vérvizsgálat eredménye csupa-csupa pozitív jelzés volt.
Az egész életre allergiás lettem!
Állandó kötőhártya gyulladásos, dagadt, kivörösödött szemeim, véglegesen cipó nagyságura dagadt, recsegő-ropogó térdeim a körzeti doktort saját korlátaira emlékeztették. Végül, több évnyi meddő kísérletezés után kijelentette, mindenről én magam tehetek.
Betegségemnek egyedül én vagyok az oka.
Rosszúlléteimet megérdemlem.
Rosszúlléteimet megérdemlem.
Ez a büntetés, amiért nyugtatókat szedek.
Megdöbbentő, embertelen szavainak hatására végre felismertem - nincs segítség.
Ezután még próbálkoztam néhány alkalommal, de felpuffadt, fájó belsőségeim, rendszeres hasmenésem és a járulékos nyavalyák doktorunkat többé nem érdekelték. Jó érzékkel megválasztott taktikával, minden alkalommal kórházi beutalással fenyegetőzött.
Tudhatta, rendelőjéből ezzel biztosan kiüldöz.
Már csak ez volt fontos.
Megszabadulni ettől a kellemetlen, képzelt beteg drogostól.
Ettől a csődtömegtől.
Arról, hogy mennyire bolondnak tartott, gyomor-bél megtámogató mérgeim feliratása alkalmával győződhettem meg.
- "...és írunk még egy kis vízhajtót is, az mindíg jó, ha van otthon..." - mondta cinkosan mosolyogva.
Arckifejezése mindent elárult.
- Tudom ám, hogy mennyire hülye vagy. Ha mindenáron gyógyszer kell, hát kaphatsz -
Borzalmasan, szörnyen, rettenetesen éreztem magamat.
Megszégyenülten, megalázva, lesújtva.
Betegségtől legyengülve, hivatalosan is elítélve.
Biztosan tudni véltem, végleg elveszett annak lehetősége, hogy egyszer még újra egészséges lehessek.
Megszégyenülten, megalázva, lesújtva.
Betegségtől legyengülve, hivatalosan is elítélve.
Biztosan tudni véltem, végleg elveszett annak lehetősége, hogy egyszer még újra egészséges lehessek.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)