Pálházi Éva - 'Atyám! bocsásd meg nékik; mert nem tudják mit cselekesznek.' Lukács 23:34

Gyere velem, kedves, fogd meg a kezem.

Egy csodálatos kaland kezdődik most.

Időutazásra viszlek!

Oh, nem!

Nincs szükség csomagra.

Csak tedd az egódat abba a legnagyobb útitáskába, húzd össze a cipzárt és hagyd itt.

Ezen az úton fölösleges az előítélet, a büszkeség, harag, bosszúvágy, szégyen vagy önvád, a bűntudat vagy önutálat. Ezek csak lehúznak és a fájdalomhoz kötnek.

Hadd lássam!

Minden zsebed üres?

Kérlek, kedves, ne csempésszél magaddal egyetlen pici darab szenvedést sem.

Emlékezz!

Csak a szíved áldott, tiszta bizalma jöhet velünk!

Igen.

Készen állsz?

Olyan csupasz a lelked, min egy újszülött gyermeké?

Akkor hát felszállás!

Repüljünk!

Nyugodj meg, biztonságban vagy, én vigyázok rád.

Ne gondolkozz, csak kapaszkodj és figyeld a tájat alattunk.

Varázslatos látvány, ahogyan az életed eseményei visszafelé futnak úgy válik a szomorú, szigorú felnőtt lényed egyre reménytelibbé és bizakodóbbá.

Gyönyörű, ahogyan az elveszett hited felragyog az évek megkövesedd vastag pora alól.

A gyermekkorod közeledik.

Állj készen! 

Azonnal leszállunk.

Itt az álmélkodás ideje!

Nem hiszel a szemednek ... igen, te vagy ez a csodálatos újszülött kisbaba.

Te vagy az, Isten elbűvölő ajándéka.

Egy angyal, aki itt testet öltött, hogy átélje az anyagi valóság érzéki tapasztalatait.

Isten csodálatos teremtménye, az Ő bátor önkéntese, te vagy az, a megszentelt szívedben tiszta szeretettel.

Gyere közelebb, kedves, nyújts ki a kezed.

Emeld magadhoz ezt a sebezhető újszülött énedet egy biztonságos ölelésben. 

Ez a varázslatos gyermek az életed kezdete.

Gyöngéd gondoskodással öleld ezt az apró testet és többé ne hagyd magára. Az áldott reményeidet és a mennyei álmaidat ringatod most.

Nézd ezt a ragyogó, angyali arcot.

Hallgasd ezt a hűséges, halk szívdobogást.

Te vagy ez a bölcs kisbaba. Isten üzenetét hordozod a szívedben.

Igen, a te saját, újszülött éned ismeri az egész életed feladatait, az elhivatottságát, az igazi vágyait és elrendeltetését. Indulás előtt Isten írt jeleket a szívedbe. Égi jeleket, a te szikrázó, vezérlő csillagaidat.

Tartsd szorosan az apró Belső Gyermekedet.

Rázós lesz az út!

Nézd, ahogyan növekedsz, egyre csillogóbban ragyog a belső fényed. Még nem vagy tisztában a jóval és rosszal - egyszerűen csak ragyogsz, ahogyan az angyalok teszik.

Áldott csöppség.

A szüleid és a felnőtt rokonok felfedezik a szemeidben a mennyei jeleket.

És a környezetben élő felnőttek különböző módon reagálnak ...

Igen, kedves, a küzdelmeid most kezdődnek.

Az értetlen felnőtt világ irigységgel vegyes félelemmel nézi az isteni tulajdonságaidat.

Bár megpróbálják letagadni, de a gonosz irányítja őket, kíméletlen kézzel.

Tiszta vagy, naiv, sebezhető és szükséged van a támogató gondoskodásra. Úgy hiszed, hogy a szülők csak segítőkészek és önzetlenek lehetnek. Oh, mennyire vágysz a szeretetükre.

De ... szülővé válni - nem mindig egyenlő a felelősségteljes döntésekkel. 

És az első csapások kisgyermekkorodban érnek.

Bár az őszinte bizalmad megpróbál ellenállni, de a gonosz áldozata leszel végül.

Kérlek, kedves, legyél bátor és nézz szembe a legsötétebb múltaddal!

Talán egy árvaház ... talán egy rosszindulatú tanár ... talán egy szörnyű iskolatárs ... talán egy zaklatott család ... talán egy részeges apa ... talán egy gonosz anya ... és talán a legtragikusabb rémálom - egy kéjsóvár felnőtt rokon ... és a gonosz mindennapos kísérőddé válik.

Gyermek bántalmazás, fizikai és pszichikai visszaélés, szexuális kihasználás ... igen, kedves, súlyos terheket raktak a gyönge vállaidra.

Álljunk meg egy percre.

Legyél bátor, figyelj oda és vizsgáld meg alaposan a szenvedő gyermek énedet.

Ennek a gyönge, kicsi emberi lénynek nincs ereje az önvédelemhez.

Azok a felnőttek okozzák a fájdalmait akiknek védeniük kellene őt.

Akiknek az lenne a dolguk, hogy védelmezzenek téged!

Ne hibáztasd önmagadat!

Amikor egy kisgyereket megtámad egy kétszer nagyobb és százszor erősebb felnőtt - a harc befejeződik mielőtt elkezdődött volna. A te sebezhető, ártatlan gyermek énednek nincs esélye.

Ne őrizd tovább az áldozatok szégyenét.

Ártatlan vagy!

Ami történt, nem a te hibád.

Ami történt az a felnőtt támadó bűne.

Igen, látom, a zsarnoki agresszor áthárítja a felelősséget, terád.

Ne higgy a hazugnak!

Te még csak egy kisgyermek vagy, aki nem képes felnőtt döntéseket hozni.

Nem vagy felelős a felnőtt támadó tetteiért!

Kérlek, bocsáss meg önmagadnak.

Nem vagy bűnös.

A gyermek énednek nincs más választása!

Nézd ahogyan ez a bátor, fiatal teremtés tűri a kínzó eseményeket, ahogyan átsírja az éjszakákat, micsoda gyötrelmes fájdalom tombol ebben a fiatal szívben.

Érzed már a feléledő részvétet?

Érzed, ahogyan a szeretet megtölti a szívedet?

Legyél büszke magadra!

Túlélted!

Öleld meg a síró Belső Gyermekedet.

Mondd el neki, hogy szereted és megvéded őt.

Mondd el, hogy megérted ezt a tehetetlen, rémült kis teremtményt.

Engedd meg neki, hogy dühös lehessen.
Jogos a haragod!

Igen, kedves, nincs több hazugság.

Nem kell védelmezned az agresszív támadót. Még akkor sem, ha az egy tekintélyes felnőtt, még akkor sem, ha az éppen a szülőd!

Semmi sem jogosíthat fel egy szülőt, semmi sem hatalmazhat fel egy felnőttet, hogy bántalmazzon egy gyönge, ártatlan gyermeket!

Csak tartsd az erős karjaidban a gyönyörű Belső Gyermekedet.

Adj időt magadnak, hogy megnyugodj, hogy a múlt fölé emelkedj.

Nézd, ebből az új nézőpontból kibontakozik az igazság. A te régóta elrejtett saját, belső igazságod.

És te súlytalan lélekkel lebegsz a felhők közt.

Egy megújult, könnyű lélegzet tölti be a tüdődet.

Igen, kedves, a gyermek már abbahagyta a sírást és te megérkeztél az igazi önvalódhoz.

Áldott találkozás.

Jól vagy?

Látom, ahogyan megkönnyebbült szívvel mosolyogsz.

Most vegyél egy mély lélegzetet, és még egyszer, utoljára nézz vissza.

Igen, a szemeid már kinyíltak ... és csodálkozva meglátsz egy eddig ismeretlen igazságot.

Mintha egy mindent elsöprő kinyilatkoztatás hatására lehullanának az ijesztő álarcok ... hirtelen felismered a mérhetetlen fájdalmat, ami az egykori kínzóidat megvakította.

Csak most érted meg - ők szintén a gonosz áldozatai voltak.

Áldozatok, akik gyöngék a változtatáshoz.

A fájdalom irányította a nyomorult szívüket és nem adott nekik esélyt a megváltásra.

Igen, valamikor a támadóid is szenvedő áldozatok voltak. Gyáva áldozatok, akik nem mertek szembenézni a múlttal. Akik a könnyebb utat választották és bántalmazó elnyomóvá váltak.

Hirtelen szomorú sajnálatot érzel.

Ez lenne az igazság?

Ezek a nyomorult zombik törték össze a Belső Gyermekedet?

Nincsen más a szívedben, csak együttérzés és megbocsátás.

Bocsáss meg nekik, kedves, bocsáss meg, mert nem tudták, mit tesznek ...

És most gyere, visszarepülünk a jelen pillanatába.

Oh, nem!

Ne pakold ki az egód utazótáskáját!

Csak legyél bátor és kezdj új életet -  egy új életet, ahol a múlt elvesztette a hatalmát, az ég ragyogó kék és a szomorúság egy elhalványuló emlék már csupán. 

Pálházi Éva

Angolul
en-vagyok09.webnode.hu/news/father-forgive-them-for-they-know-not-what-they-do-luke-23-34/