Ugo Foscolo - Az Este - Alla Sera
2015.03.03 13:15
Ugo Foscolo - Az Este
Talán, mert a halálos csönd Te benned ölt
testet, nekem oly kedves vagy, jöjj el Este!
Mikor körülhízelegsz, a derűs szellők,
s a könnyű nyári felhők boldoggá tesznek,
ha a messzi Univerzumon visz távol
havas égi szférák nyugtalan sötétje,
Te mindig leszállsz, ha szólítlak vigyázol,
szívem választott útját véded gyöngéden.
Kószán vándorló gondolatom lábnyoma
az örök semmibe vész; s bár ez a tűnő
idő elfut közben, ám a fájdalommal
együtt menekül, s gondoskodik a bűvös
gyógyításról; s míg a Te békéd megóvja,
alszik a harcos szellem, ki bennem üvölt.
*
Ugo Foscolo - Alla Sera
Forse perché della fatal quiete
tu sei l'immago a me sě cara vieni
o Sera! E quando ti corteggian liete
le nubi estive e i zeffiri sereni,
e quando dal nevoso aere inquiete
tenebre e lunghe all'universo meni
sempre scendi invocata, e le secrete
vie del mio cor soavemente tieni.
Vagar mi fai co' miei pensieri su l'orme
che vanno al nulla eterno; e intanto fugge
questo reo tempo, e van con lui le torme
delle cure onde meco egli si strugge;
e mentre io guardo la tua pace, dorme
quello spirito guerrier ch'entro mi rugge.
/saját fordítás/