2014.01.24 23:16
Pálházi Éva - Megbocsájtás
Anya, megérkezett hozzád szikrázó kis Csillagod!
Fénye szenvedő lényed fájdalmán is átragyog,
ha hagyod!
Anya, lelkedben az élősködő gonosz sötétség
halállal fenyegeti megváltó kis Csillagod fényét,
miért? miért?
Anya, mikor a te Csillagod
szent lángját oltogatod,
féltékeny vad gyűlöleteddel
önmagadat pusztítod,
nem látod?
Anya, te megfélemlített tehetetlen gyáva,
világ kényének rémült szolgája, kincsed eldobod?
Öntudatlan lelked kínjában élvezettel fetrengsz?
Csillagod ragyogását inkább föláldozod,
mikor a sötétséggel szembeszállni nem mersz?
Anya, míg éltél gyűlöltem rideg kőszívedet,
fájdalmas munkával később megismertelek,
majd megértettelek elemző tiszta ésszel,
végül a megváltó kegyelem áldott ideje jött el,
vele megérkezett a gyógyító önzetlen szeretet.
Anya, fájó lélekkel mentél Haza, de ne félj -
egyek vagyunk mi ott, ahol a szeretet tiszta,
ahol értelmet nyer a bíztató örök remény,
ahol mindent begyógyít a megbocsájtás lángja,
s a szárnyaló lélekről lehull a szenvedés.
Ma már
együtt haladunk utamon, érzem segítséged,
nézd, Csillagod erős fénye rád is ragyog,
felváltja a sötétséget.
Videó változat
--->>>