Amikor a lélek annyira éhes egy kedves szóra, a szeretettel teli megértésre.
Ezeknek az elismeréseknek a hiánya üldöz, végig az életutadon. Valahol, a lelked mélyén ott sír egy elhanyagolt, elutasított kisgyerek, aki sohasem kapott elegendő megértést ... és te kompenzálsz, kedves, egész felnőtt életedben kompenzálsz.
A teljesítményed kiváló, csodákat alkotsz ... csodákat a hivatásodban, a magánéleted hétköznapjain, csodákat a lelked megnyilatkozásaiban ... és jó leszel!
Kiemelkedően jó! ... és a régóta várt, éltető szavak megérkeznek.
Igen, mi, emberi lények kölcsönösen támogatjuk egymást az univerzális szeretet életmentő szavaival.
Mint spirituális 'üzemanyagtöltő állomások', a lelkünk tele van szeretettel és képesek vagyunk repülés közben újratölteni egymás tankját. Szeretettel teli, kedves szavakat adni, bátorítást közvetíteni, látni a másik emberi lény örömét - ez a lélek legnagyobb gyönyörűsége.
Látod, a fájdalmas szerepeink mögött, a személyes küzdelmeink mélyén - mi jók vagyunk!
Igen, mi, emberi lények a születésünktől fogva jók vagyunk!
Biztosan megtalálod a megfelelő személyt, aki neked adja ezt a vágyott, univerzális szeretetet ... és te érzed a megkönnyebbülést, a mennyei öröm eltéveszthetetlen illatát ... betölti a lelkedet ... és te boldog vagy ... ugye, boldog vagy?
Jaj, kedves, mit csinálsz?
Igen, hallom az erőszakos hangot, ami megszólal benned ... a gyerekkori emléked hangja ... a hang, amely szünet nélkül üldöz téged, a hang, amely az értéktelenségedet ismétli vég nélkül és nem engedi, hogy elfogadd a szeretetet.
Igen, kis szomorú kedves, elutasítod a ragyogó, varázslatos szeretetet és elkezdesz úgy beszélni, mintha te volnál az a kínzó belső hang, személyesen ... igen hallom a pusztító mondatot.
"Nem érdemlem meg!"
Igen, egy pillanat alatt a saját kínzóddá válsz és ellököd magadtól a szeretettel teli kedves szavakat, ellököd az Univerzum - Isten - energiáját és elmenekülsz az üzemanyag szállító tanker repülő elől ... igen, úgy döntesz, hogy inkább lezuhansz, de nem fogadod el a mennyei ajándékot ... mert elhiszed a saját érdemtelenségedet.
"Nem érdemlem meg!" - ismétled a gyilkos mondatot makacsul és elfutsz. Messzire lököd magadtól a feltétel nélküli, univerzális szeretetet - és a pokoli kör újra kezdődik.
Megállíthatatlanul dolgozol, hogy megszerezd a vágyott, szeretetteli sikereket, kiválóan jó leszel, az elismerés megérkezik és te elmenekülsz ... és így tovább ... és így tovább.
Állj meg, kérlek, egy percre!
Tudsz figyelni rám?
Én vagyok az, egy az emberek közül, akik elismerik az értékeidet, akik szeretnek bátorító, elismerő szavakat adni neked.
Biztos lehetsz benne, kedves - nem vagyok bolond!
De ismerem az Univerzum - Isten - szabályait és bízom bennük.
Igen, örök szabályok vannak, amik mozgatják és meghatározzák az életünket.
A minta, az alap a te energiád minősége. Az energiád szétárad az Univerzumban és magához vonzza a hasonló energiahullámokat.
Azt kapod vissza, amit adsz!
Ahogyan 'közvetítesz' - a 'vétel' is pontosan olyan lesz.
Biztos lehetsz - Isten - az Univerzum - tudja, mit csinál!
Amit kapsz, azt mindig megérdemled!
Megdolgoztál érte, korábban!
Ha szeretetet kapsz, ha az életed örömmel telik meg, ha boldogságot érzel, kedves, azt biztosan megérdemled!
Csak élvezd az ajándékokat és ne feledd - Isten - az Univerzum - soha nem hibázik.
