2014.05.17 23:13
Pálházi Éva - Írástudatlan
Jöttem, hogy szépen megírjam magamat,
de a szavakat mind elvették tőlem
erővel, "kölök, tiszteld a szülődet!"
papírra vetni egy rímem sem maradt.
Itt állok kifosztva. Bent sír hiányom
kietlen könyvlapja, íratlan sorsom
rémülten bujkál a lakatlan sorok
között, de szerzőre hiába várok.
Emlékeimben csak nekem világít
újrahasznosítható mondataim
titkos tintáján a láthatatlan szín,
kívülem író nem segíthet, másik.
Míg síró időm tétlenségbe temet
könyvtáram ajtaján, lassan megértem,
magamat leírni muszáj belépnem,
s megkeresni végre régi rímemet.