Holt teher
2014.05.17 23:10
Pálházi Éva - Holt teher
Néhány, félúton bent rekedt masszív szó
megszokásból a rácsokat még rázza,
de már mindegy lett a revolúció,
a sápadt indulat kitörni fáradt.
Kimondva hever, szanaszét, sok döglött
sérelem, s a győztes viadal helyén
üresség tátong a múlt-tetem fölött.
Idegen létem bizarr romján enyém
a diadalmas veszteség önmagam
hűlt helyén, s a hiányzó megszokások
elvonási tünete facsar makacs
apátiába. A jelen beáldoz,
csak holt teher vagyok eltérült sorsom
tat fedélzetén ... távol, talán, ébred
már a Bátor Én, s újszülött partokon,
egyszer, reményt ígérhet létezésem.