2014.10.02 15:44
Hallod a csöndet a fák közt? - az alvó
nyár búcsú sóhaja libben a fényből
szőtt pók-csipkéken, bogár neszezéstől
zizzen a tarka avar lombtakaró.
Látod a fáradt napsugarat? - bágyadt
táncot járnak a párás fénykötegek
lebegő, barna-arany rőt levelek
közt, nyári tüzük szelíd őszbe sápad.
Érzed a mennyei békét? - magába
ölel, hullámai hátán ringat a
végtelen élet, a Most határtalan'
árad, lehull az Ídő szorítása.
Élet a Halállal, karöltve járnak,
titokban új tavaszok ígérete
éled az őszben, s kicsírázik rejtve
mélyen a nyárban a tél jégvirága.
Így múlunk el az újjászületésben,
új tavaszán emberré ébred, majdan
hazatér a vén téllel szakadatlan,
örök körforgásban a vándor Lélek.

<<<--- Videó változat