2014.01.24 23:14
Pálházi Éva - Búcsú
Éltél negyven évet,
elpusztított az alkohol és sok rossz döntésed!
Fejedben sötét ítéletek követeltek bosszút,
de gyűlöleted nem hozta a vágyott elégtételt,
s az ital segített szítani haragod hosszú
éveken át, míg képzelt ellenség lett a világ,
s beteg lelked hinni akarta "mindenki tetű",
félreértett segítségünkből gyártottad hibánk
és nem használt volna egy angyali lelkületű
szent sem, mikor harcias egód durván leszólta
jó szándékunkat s te akartad, hogy nagyon fájjon.
Fizikai tested kémiai függése gyorsan
biztosította újabb és újabb berúgásod,
hiszen a valóság soha nem lehetett meggyőző
eléggé, ha mártír éned szenvedést követelt,
okot találtál minden ártatlan szóban s önző
fájdalmad így önigazolt, míg magad tönkretetted.
Kezeddel együtt szavaid is csattantak rajtam
s veled félni tanultam - vagy csak átismételtem
régóta gyakorolt rettegésemet akaratlan? -
közös játszmánk elragadott, sodort önkéntelen.
Éltél negyven évet,
s a legmélyebb ponton föladtad, felelősséged
áthárítottad s eldobtad léted! magam maradtam -
- négy gyerekes özvegy még alig harmincnyolc éves!
Hidd el, megbocsájtani rég, annyira akartam...
közös sorsunk tragikus leckéjét húsz év után
már másképp látom, segítséged most megköszönöm!
Általad feladatomat rótta rám karmám, csupán
tükör voltál, s a benned megpillantott rémkép önnön
félelmeimet mutatta, s küldött a helyes útra.
Remélem én magam is tükör lehettem számodra,
így tanulságoddá vált végső döntésed súlya
s nem hiába küzdöttünk egymáson csiszolódva!
Videó változat
--->>>