A Hely
2014.01.24 22:54
Pálházi Éva - A Hely
Ez itt a hely, hol a Test követel, míg lealázva szenved a Lélek,
bál, ahová csak a Hús jöhet el, s fényes aranyló csalás a lényeg.
Itt idióta úr az Anyag - hely, hol leigázott szolga a Szellem,
a sürgető vágyakat gyorsan kell megelégíttetni - nincs kegyelem!
Ez itt a hely, hol az Elme harsog, túlkiabálja belső hangomat,
kegyetlen, gátlás nélküli harcot akarva - viszályt, halált, hatalmat.
De itt, e helyen a Csönd ereje csodatévő ír, bűvös igézet,
tőle mikor elhallgat az Elme, varázsütésre éled a Lélek,
itt e helyen, áldott Béke terem, ha magányban gyógyító Nyugalom
megvigasztal, simogat idebenn, zokogó, megkínzott és kizsarolt
testem kisimul, sóhajt szabadon, megújul, lábadozik, eleven,
s visszafogad az örök hatalom, a mindent túlélő Szeretet.